oldalsáv

Ős- és előidő https://youtu.be/2l2cWQ90qV0 A földtörténeti ősidő (archaikum) és előidő (proterozoikum) majdnem 4 milliárd évet ölel fel (az összes idő 87%-át), s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett idő 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Föld kialakulásával kezdődött.  Amikor a Föld megszületett, felszínét hatalmas lávatengerek borították. E „forró korszakot” aztán hűlés

Alakja Bolygónk alakjának meghatározása több ezer éve foglalkoztatja a különböző korok laikus embereit és tudósait egyaránt. A Föld alakjának definiálásakor természetesen csak áttételesen vehetjük figyelembe a felszínen mutatkozó domborzati változásokat – a hegységeket, síkságokat, tengeri medencéket –, hiszen olyan felületet kell keresnünk, amely nagy vonalakban követi ugyan ezen felszíni egyenetlenségeket is, azonban sokkal általánosabb, és

Venyera program Venera-1 makettje Az első űrszonda a Vénuszhoz az 1961. február 12-én indított Venyera–1 volt, a szovjet Venyera-program első űrszondája. A Venyera–1 közvetlen becsapódási pályára állt, de a kapcsolat a repülés hetedik napján megszakadt, 2 millió km-re a Földtől. Becslések szerint 100 000 km-re repült el a Vénusz mellett május közepén. A Venyera–3 szonda 1966. március 1-jén becsapódott a Vénuszba. Ez volt az ember

Felszíne https://youtu.be/FAh60-jYZXY A Vénusz felszínén a fényviszonyok a Földön egy erősen borús, őszi napnak felelnek meg.                   Az égbolt élénk narancssárga színű, a Nap helyzete nem állapítható meg, a látótávolság  2-3 km körüli. Éjszaka a magas hőmérséklet miatt a sziklák sötétvörösen izzanak. Az űrszondák leszálló egységeinek vizsgálata arra

Belső felépítése A Vénusz a négy Föld-típusú bolygó egyike, és ez hasonlít leginkább a Földhöz. Sűrű, sziklás világ, mely kicsit kisebb méretű és valamivel kisebb tömegű is a Földnél. A Vénusznak a Földhöz hasonló mérete és sűrűsége miatt a szakemberek úgy vélik, hogy belső szerkezete, magjának mérete és köpenyének vastagsága is hasonló a Földéhez. Így

Felszíne 52 km átmérőjű Degas kráter a Mariner és a Messenger űrszonda képei Mivel a Merkúr mindig a Nap közvetlen közelében látható, ezért a Mariner-10 űrszonda által készített fényképek előtt jóformán semmi biztosat nem lehetett tudni a felszínéről. A későbbiekben a Hubble űrtávcső sem figyelte meg pontosan emiatt. A Mariner-10-nek és a Messenger szondának hála,