Általánosabban a meteorit egy olyan objektum bármely égitest felszínén, amely az űr más részéből érkezett. Találtak már meteoritot a Holdon és a Marson is.
A meteoritokat mindig a megtalálás helyéről nevezik el, általában egy közeli városról vagy földrajzi jellegzetességről. Ha egy helyen több meteoritot is találnak, a nevet egy szám vagy betű követheti (pl.: Allan Hills 84001 )
Típusai összetételük alapján
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
kőmeteoritok
A kőmeteoritok szikladarabok, melyek főleg szilikát ásványokból állnak. Pattintott felülete viszont sokféle lehet; földi kőzetekéhez is hasonló, és kozmikus eredetet gyakran csak a külső, ráégett, fekete máz bizonyítja – első pillantásra.
A kőmeteoriteknek sokféle változata van, az alkotó, társult ásványoktól függően. Asszerint válnak két nagy családra, hogy találunk-e bennük kicsiny, átlagosan 1 milliméteres, szilikátásvány-gömböcskéket: kondrákat.
Szénben gazdag alapanyagba ágyazódnak a kondrák legősibb, a Napéhoz hasonló elemkészletű kondritfajtában, a szenes kondritban. A leggyakoribb metorittípus. A meteorhullások 85 százalékánál kondritra lelünk.
Érdekes párjai a földi és holdi kőzeteknek a – kondrák nélküli – akondritok. Ezek közül a legismertebbek (és leggyakoribbak) a bazaltos akondritok, melyeknek szövete ugyanúgy az olvadékból történt kristályosodás nyomait őrzi – rendezettségét, kristályok egymásba záródását -, mint a földi és holdi bazaltoké. Minthogy hasonlítanak a földi kőzetekhez, zömmel csak hullott példányaikat ismerjük. Még a kőmeteoritek között sem érik el a 10 százalékot.
vasmeteoritok
A vasmeteoritok csaknem (94-95%-ban) vasnikkel összetételűek. Csiszolt felülete fémesen csillog: gyakran látható rajta szabályos háromszögrács mintájú Widmanstätten-mintázat.
Bár a kőmeteoritokhoz képest igen ritkák, kb. a megfigyelt meteoritok 5,7%-át teszik ki, a meteorit-gyűjteményekben ennél jóval nagyobb arányban fordulnak elő. Ennek több oka van:
- A kőmeteoritokkal ellentétben még laikusok számára is könnyen felismerhetők. A napjainkban folyó meteoritkutatások a sivatagokban és a Déli-sarkon sokkal reprezent
atívabb mintával szolgálnak. - Az időjárásnak sokkal jobban ellenállnak.
- A légkörbe való belépést nagyobb eséllyel élik túl és jobban ellenállnak az ilyenkor fellépő párolgásnak, így nagyobb az esély, hogy jelentősebb darabra bukkanjanak.
A vasmeteoritok adják az összes ismert meteorit 90%-át, megközelítőleg összesen 500 tonnát. Valamennyi ismert nagyobb meteorit ebből a fajtából származik, köztük a legnagyobb, a Hoba meteorit is.
kő-vas meteoritok
A kő-vas meteoritek egyik gyakori, szép típusának fémsejtjeiben szilikátásvány – gyakran az üvegfényű olivin – ül. Ennek a ritka átmeneti metorittípusnak a különféle típusait a vas-nikkelhez, a csoport „törzsásványához” társult ásványokkal jellemezzük.
A legismertebb tí pus a pallasit. Míg a pallasitokban a vas-nikkel összefüggő sejtrendszert, lényegében merev vázat alkot, a másik jeletős típusban a mezoszideritekben egyenetlenül, csomókban fordul elő.
A mezoszideritekben a vas-nikkel társai: a piroxén és a plagioklász.
A pallasitok és a mezoszideritek szerkezetükben, szövetükben és vas-nikkel kísérő ásványokban is annyira különbözőek, hogy régebben a pallasitokat a vasmeteoritekhez, a mezoszideriteket pedig az akondritokhoz sorolták, mert ezekkel a csoportokkal több rokonságot mutatnak, mint egymással.
A legidősebb meteorit
1969. szeptember 18-án izzó tűzgömb hasította át az eget egy ausztrál kisváros, Murchison felett. A tűzgömb hamarosan három darabra hasadt, majd eltűnt szem elől, jókora füstfelhőt hagyva maga után. Számos töredéket találtak a 13 négyzetkilométer kiterjedésű területen szétszóródva, amelyek egyenként kb. 7 kilogrammot nyomtak. Hamarosan sikerült jó 100 kilogrammnyi töredéket összegyűjteni. A helyszínre érkező szakemberek kimutatták, hogy a meteoritok egy ritka változata, szenes kondrit érkezett a Földre. A vizsgálódás során 2010-ben, spektrográfiát és egyéb nagyfelbontású elemzőeszközöket használtak, így fedeztek fel a meteoriton 14 ezer különböző anyagot, közöttük 70 aminosavat is. 2020 januárjában a csillagászok arról számoltak be, hogy a Murchison meteorit szilícium-karbidrészecskéiről megállapították, hogy 7 milliárd évesek, 2,5 milliárd évvel idősebbek a Földés a Naprendszer 4,54 milliárd éves koránál , és ezzel a legrégebbi Földön talált anyagok.
A legnagyobb meteorit
A legnagyobb meteorit a világon Afrikában, Észak-Namíbiában, egy Hoba nevű kis farm mellett található. Kutatók szerint a Hoba-meteorit mintegy 80 ezer évvel ezelőtt zuhanhatott le a mai Hoba farm közelében. 1920-ban, a meteorit tömege 66 tonna volt de az erózió, a kutatás és a vandalizmus hatására a meteorit súlya több tonnával csökkent. A meteorit felfedezése a szerencsének köszönhető, mivel szinte semmiféle krátert nem hagyott. Az 1920-as években a terület gazdája, Jacobus Hermanus Brits akadt rá, amikor ökrével felszántotta a földet. Fémes hangot hallott, majd az eke hirtelen megállt, ma már többrétegű lépcső áll ott, ahol egykor a földműves dolgozott, középpontjában az egyik leghíresebb meteorittal. Meglepő, hogy nem hagyott nagy becsapódási krátert, valószínűleg azért, mert a légkör annyira lelassította, hogy kis sebességgel csapódott a Földbe. 
A Hoba-meteorit a legnagyobb ismert, egy darabban maradt meteorit, sőt, ez a legnagyobb természetesen megtalálható vasdarab a Földön. A meteorit, melynek 82,4 %-a vas, 16,4 %-a nikkel és 0,76 %-a kobalt, több mint 3 méter hosszú és 1 méter magas. Nyomokban szén, cink, kén, króm, réz, gallium, irídium, és germánium is felfedezhető benne. A kőzet alakja is igencsak fura: két oldalán sima, ami arra enged következtetni, hogy úgy siklott bolygónk atmoszférájában, mint a lapos kő a vízen.
1955. március 15-én a namíbiai kormány a tulajdonos beleegyezésével nemzeti emlékhellyé nyilvánította. 1987-ben turistacentrumot nyitottak a közelében. Ennek következtében a rongálások megszűntek, napjainkban évente turisták ezrei látogatják.
A kabai meteorit
„Mily rövid az élet! ….
Mint hullócsillag futása,
Mely földünk körébe jutva,
Lángra gyúl, és tűz-barázdát
Írva elszalad, gyorsabban,
Mint egyet pillantanál,
Útja honnan jött? Hová visz? ….
Míg sötét volt, s újra az lesz,
A világ-űr végtelenjén
Hol bolyongott? És hová fog? ….
Ki tudná megmondani!
Míg tündöklött, addig élt.”
Arany János: Honnan és hová? (részlet)
1857. április 15.-én este 10 óra tájékán Kaba határában egy kb. 3 kg-os fekete színű, szenes kondrit meteorit hullott, amit a helybeliek megtaláltak majd valamennyit leütöttek belőle. Pár napon belül a fődarabot eljuttatták a Debreceni Református Kollégium természetrajz tanárához dr. Török Józsefhez, aki felismerte annak extra-terresztriális voltát. A hullás híre eljutott a bécsi Mineralógiai Kabinet igazgatójához Hörnes Mórichoz, aki levélben többször kérte (majd követelte!), hogy a meteoritot szolgáltassák be a császári gyűjteménybe. Ennek a debreceniek ellenálltak, és közben hogy, hogy nem a darab „véletlenül” elveszett néhány évre… Ne feledjük, hogy ekkor a nehéz Bach korszak kellős közepén járunk, így a helyiek patrióta cselekedete, mindenképpen bátor és jeles tett volt. A bécsiek később mégis kaptak egy kisebb darabot, majd csere útján Nevil Story Maskelyne kérésére jutott minta a British Múzeum ásványtárába is, ez ma a Londoni Természettudományi Múzeum. Ugyanígy cserélt darabokat a mai kolozsvári Babes Bólyai Egyetem jogelődje. Végül a híres meteorit nyilvántartott szilánkjai több, mint 20 helyre jutottak el a világba. A Református Kollégium különösen ügyel arra, hogy a meteoritot biztonságosan őrzött, konzervált állapotában tartsa meg a tudománynak és az utókornak. Levágni belőle kizárólag kutatási célra és csak nagyon indokolt esetben, ritkán – szinte évtizedenként – engednek. Ennek is köszönhető, hogy a hulláskori kb. 2,94 kg-os tömege manapság is 2,6 kg körül van. A kabai meteorit nagyjából cipó alakú meteorit legnagyobb átmérője 16,4, legkisebb 10 centiméter, magassága 10,8 centiméter. Egyike az első meteoritoknak, amelyekben szerves anyagot mutattak ki.