oldalsáv

Belső felépítése Légköre hatalmas, mintegy 1000 km vastag lehet. Ez alatt található a folyékony állapotban lévő hidrogénréteg. (Valószínűleg nincsen éles átmenet a gáz és a folyékony halmazállapotú rétegek között.) Ez a hidrogénréteg 30 ezer km vastag, de alján már akkora a nyomás, hogy a hidrogénmolekulák elektromosan vezető protonok és elektronok halmazára bomlanak fel. Ennek az

A rakétatechnika ugrásszerű fejlődése lehetővé tette különböző műholdaknak és űrszondáknak a bolygóközi térbe való juttatását. Ezzel rohamosan megnőttek a bolygókról, köztük a Jupiterről kapott ismereteink. Pioneer-10 Az első szonda, amely meglátogatta az óriásbolygót, a Pioneer-10 volt, így elkészültek az első közelfelvételek a holdrendszerről és a bolygóról. A mérések alapján többet tudtunk meg a Jupiterről, mint

Belső felépítése Szilárd anyagokat is tartalmazó magjának sugara 7 ezer km lehet, ezt veszi körül egy 16 ezer km-es, főleg vízből, valamint ammóniából és metánból álló köpeny, ez a bolygó teljes tömegének kb. kétharmadát alkotja. Sűrű légkör borítja, amelynek befelé haladva fokozatosan növekszik a nyomása, és lassan beleolvad a cseppfolyós köpenybe. Kisebb tömegű a Jupiternél

Belső felépítése Az óriásbolygó típusú bolygók közé tartozik, mérete és szerkezete nagyon hasonló az Uránuszhoz, egyiknek sincs szilárd felszíne. Tömege 1,0243 ·1026 kg, amivel átmenetet képez a Föld-típusú bolygók és a nagyobb gázóriások között: a tömege a Földének 17-szerese, a Jupiterének pedig 1/19-ed része. Légköre a bolygó teljes tömegének 5-10%-át teszi ki, vastagsága pedig 10-20%-a

Pályája A Szaturnusz 29,46 földi év alatt kerüli meg egyszer a Napot. Tengelye 63,3 fokkal hajlik a pályasíkhoz, ez azt jelenti, hogy hol egyik, hol másik pólusa dől valamennyire a Nap felé. A Szaturnusznak ez a Naphoz viszonyított helyzete a földről is észrevehető, a gyűrűrendszerre való rálátás mértékéből. A napsugárzás a Szaturnusznál csak 1%-a annak,

Felszín A felszín lapos, szögletes sziklákból és homokdűnékből álló kietlen vidék. A bolygó általános vöröses színezetét az itt található vastartalmú anyagok, főleg vasoxid okozzák. A Marsot vizsgáló Viking-űrszondák a bolygó két távoli pontján szálltak le, mégis nagyon hasonló összetételű anyagot találtak. A Mars életének korábbi időszakában bizonyára folyékony formában is létezett víz a felszínen, ez

Belső felépítése Fémes magjának sugara 1600 km körüli, nem tudni, folyékony állapotbanvan-e, avagy már megszilárdult. Ezt veszi körül a nagyjából ugyancsak 1600 km-es köpeny, majd a kb. száz km vastag kéreg. Belsejének differenciálódása mintegy 3 milliárd évvel ezelőtt fejeződhetett be. A későbbiekben a belső hő következtében tágulás zajlott le, amely rendkívül aktívvá tette a bolygó