A görög mitológiában Aphrodité a szerelem istennője, aki egyesek szerint Zeusz leánya, vagy más mondákban Uranosz Kronosz által levágott falloszából született, amikor az a tengerbe esett. Alakjában keleti vonások is felismerhetők, például a sumér Isthar alakja. Az istenek akaratából a legtorzabb égi lakó, Hephaisztosz felesége lett, de ő inkább a daliás Aresért rajongott. Aresnak öt gyermeket szült. Több ízben földi halandónak adta ki magát, s a hős Aineas anyja lett. Mivel Paris az ő javára ítélt, így a legszebb asszony, Helené szerelmével jutalmazta az ifjút. Ezért azután kitört a trójai háború. Több halandó férfival is volt viszonya, köztük Adonisszal, a férfiak legszebbikével. Számos költőt megihletett, köztük Szapphót is. Rengeteg képzőművészeti alkotáson örökítették meg. Torzóban a milói Vénusz maradt fenn. Az újkorban az egyik leghíresebb Botticelli Vénusz születése című festménye.
A szép Esthajnalcsillag, ahogyan a népnyelv nevezni szokta a Vénuszt, a Nap és a Hold után az égbolt legfényesebb objektuma. A kalauzcsillagok közé tartozik, mivel segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Emiatt nagyon kedvelt volt és szívesen adtak különféle hangzatos neveket neki, külön a reggel látható és külön az esti Vénusz számára, mint például a Hajnalcsillag és Esti csillag nevet, amelyből keletkezett a jól ismert Esthajnalcsillag elnevezés.
Az ókori görögök a kettőt még két külön égitestnek hitték, Heszperosz (napnyugati)
és Foszforosz (fényhozó) néven ismerték.
Magyar neveit főleg a szabad ég alatt élő pásztoroktól kaphatta. A bolygó „csillag” elnevezése természetesen csak nem csillagászati értelemben, hanem általános, népies szóhasználatban állja meg a helyét.A földi teleszkópokkal csak légkörének legkülső övezetét tudtuk megfigyelni. A rendkívül vastag felhőtakaró, melyet a bolygó légköre tartalmaz, megakadályozta, hogy a felszínét megpillantsuk. A Vénuszról éppen ezért számos legenda kapott szárnyra. A korai elképzelések alapján a felszínén őserdők burjánzanak, és csak úgy hemzsegnek benne a sárkánygyíkok. Nos ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna. A Vénusz légkörében a széndioxid dominál. Felszínén a légnyomás a földinek mintegy 90-szerese, a hőmérséklet pedig a 400 Celsius fokot is meghaladja. Felhői kénsavból állnak, mely olykor kicsapódik és esőként aláhull. A Vénusz megismeréséhez nagyban hozzájárultak a radarvizsgálatok és az űrszondák, valamint a leszállóegységek.
