oldalsáv

Források

Könyvek A majdnem mindenség elmélete, Kossuth Kiadó Zrt. 2017. Az Univerzum teljes története, Sorozat: Polihisztor, Kossuth Kiadó Zrt. 2017. Bérczi Szaniszló: Kristályoktól bolygótestekig, Akadémia Kiadó, Budapest 1991. Gábris-Marik-Szabó: Csillagászati földrajz, Budapest Tankönyvkiadó 1989. Giles Sparrow: Milyen alakú a világűr? Scolar Kiadó,2019. Hargitai Henrik-Bérczi szaniszló-Gucsik Arnold-Horvai Ferenc-Illés Erzsébet-Kereszturi Ákos-Nagy Szabolcs János: A Naprendszer kisenciklopédiája, A Naprendszer formakincse

Tovább olvasom »

becsapódási kráterek

https://vimeo.com/7611129 A becsapódási kráterek olyan kráterek, amelyek kozmikus anyagoktól – meteoroktól, üstökösöktől vagy kisbolygóktól – származnak. Megszokott domborzati formák a szilárd égitesteken (beleértve a Földet és a holdakat is).  A Földön kevesebb épen maradt kráter van az időjárás erodáló hatása miatt. A holdi tengerek is nagyrészt becsapódások során jöttek létre. Elterjedt módszer a bolygófelszínek korának a

Tovább olvasom »

meteoritok

Általánosabban a meteorit egy olyan objektum bármely égitest felszínén, amely az űr más részéből érkezett. Találtak már meteoritot a Holdon és a Marson is. A meteoritokat mindig a megtalálás helyéről nevezik el, általában egy közeli városról vagy földrajzi jellegzetességről. Ha egy helyen több meteoritot is találnak, a nevet egy szám vagy betű követheti (pl.: Allan Hills 84001 ) Típusai

Tovább olvasom »

Földtörténet

Giotto űrszonda A Giotto az ESA első űrszondája. Egy Ariane-1 típusú hordozórakétával indult  Kourouból 1985. július 2-án. 1986. március 13-án 600 km-re közelítette meg a Halley-üstökös magját, melyről több színes felvételt készített.         Kiterjesztett küldetésén, 1992. július 10-én megközelítette a Grigg-Skjellerup üstököst. Fedélzetén tíz műszer volt: egy kamera, három tömegspektrométer, két plazmaanalizátor, pordetektor, fotopolariméter, magnetométer és egy részecskedetektor. Vega-1 és Vega-2 űrszonda A Vega–1 a szovjet Vega-program első űrszondája. Az első közös nemzetközi program a Halley-üstökös vizsgálatára. Vega–2 az ikerszondája.A

Tovább olvasom »

tulajdonságaik

Részei Az üstökösök a Naprendszer egyik leglátványosabb égitesttípusát alkotják. Annak ellenére, hogy időnként rendkívül feltűnőek, valójában kisméretű, nehezen megfigyelhető, sötét objektumok. Csak a Nap közelében tündökölnek látványosan, központi csillagunktól távol az észrevétlenség homályába burkolóznak. Az üstökös lelke az üstökösmag. Ez egy km-es, néhány tíz-száz méteres objektum, szén, szilikát és egyéb szilárd szemcsékből áll, melyeket nagy

Tovább olvasom »

Missziók

A 20. században a rádiótechnika kialakulásával lehetőség nyílt a Hold rádióhullámokkal történő vizsgálatára is. 1946. január 10-én az amerikai hadsereg Diana-projekt(wd) fedőnevű kísérlete sikeresen detektált a Holdra sugárzott és onnan visszaverődött radar-impulzusokat. Néhány héttel később, február 6-án a Bay Zoltán vezette magyar csoport is kimutatta a radarhullámok visszaverődését a Holdról. Az eredmények hatására alakult ki és indult fejlődésnek a csillagászat új ága, a radarcsillagászat. A kezdeti űrszondás

Tovább olvasom »

Tulajdonságai

Belső felépítése A Hold a Földhöz (és a Naprendszer nagyobb, gömb alakot felvett égitestjeihez) hasonlóan differenciálódott égitest, szerkezetében geokémiailag elkülöníthető kéreg, köpeny és mag létezését figyelték meg kutatók. A Földhöz hasonlóan a Hold mélyében is szilárd és folyékony héjak találhatók. Ezek közül a legbelső, a mag a legforróbb. A Hold magja statikus lehet.   Kéreg

Tovább olvasom »

Jellemzői

Felszíne A Hold szilárd felszínnel rendelkezik, melyet kráterek sűrűn borítanak. Felszíne már szabad szemmel is két különböző területre bomlik: a világosabb felföldekre (terra) és a sötétebb tengerekre (mare). A Föld felőli oldalon a tengerek aránya 30%, míg a túloldalon csak 3%, az egész felszínen 16,5%. A felföldek fényvisszaverő képessége a jobb, ezek képviselik a Hold

Tovább olvasom »

Plútó-Charon

Szabad szemmel nem, csak távcsővel látható a Naprendszer nyolcadik bolygója. A görögök Poszeidonnal azonosították.  Poszeidón a tengerek istene, Kronosz és Rheia fia. Zeusszal és Hadésszal, akik testvérei voltak, szövetkezve megdöntik apjuk uralmát. A világ feletti osztozkodásnál a tengereket kapja és Atlantisz szigetét. Minden tengeri istenség és vízi szörny az uralma alá tartozott. Tenger alatti palotájában

Tovább olvasom »

Hold

Kialakulása https://www.youtube.com/watch?v=UIKmSQqp8wY A ma elfogadott keletkezés-történeti elképzelés szerint valamikor a Naprendszer kialakulását követő 30-50 millió (de legkésőbb 100 millió) éven belül, nagyjából 4,527 ± 0,01 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas bolygóközi ütközés történt. Ebben a formálódó ős-Föld és egy Mars méretű bolygócsíra (melyet Theiának neveztek el) összeütközött, és az ütközés által kilökődött anyag állt össze

Tovább olvasom »

Megosztás:

Ez is érdekelhet

Kisbolygók aszteroidák

Aszteroida fogalma Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül

Az Ősrobbanás-elmélet története

Az ősrobbanás elméletének fejlődésében egyaránt szerepet játszottak a megfigyelések és az elméleti megfontolások. A megfigyelések azt mutatták,