1925 óta a kisbolygók felfedezésükkor egy ideiglenes elnevezést kapnak, amennyiben legalább két éjszaka sikeresen megfigyelték őket és nem azonosíthatóak egyetlen, már korábban besorolt objektummal sem.
Az ideiglenes név három részből áll:
– a felfedezés évszáma,
– egy betű, amely egy félhónapot jelöl (A-Y, I kivételével; A:január 1-15, B:január 16-31, C:február 1-15 stb.).
– egy második betű, esetleg egy számmal kiegészítve, amely az adott félhónapban mutatja, hányadikként fedezték fel a kisbolygót.
Miután az égitest pályáját sikerül úgy meghatározni, hogy a pozíciója hosszú időre megbízhatóan előrejelezhető legyen, a kisbolygó kap egy végleges sorszámot. Ezután a felfedező tehet javaslatot egy elnevezésre,melyet a Nemzetközi Csillagászati Uniónak kell jóváhagynia.
A végleges név hivatalos írásmódja: (sorszám) név. Pl.. 87 Sylvia
A kisbolygók elnevezése a felfedezők joga, de ha ezzel két hónapon belül nem élnek, akkor bárki más is tehet javaslatot. Az egyetlen kikötés, hogy a nevek nem lehetnek politikával és háborúval kapcsolatosak. A neveket egy nemzetközi csillagászbizottság véglegesíti.
Kezdetben a nevek a görög–római mitológiából származtak, mint a Vesta, Juno, Ceres, Pallas, Anchises, Pholus stb. Később a nem görög–római eredetű nevek is kaptak görögös-latinos (legtöbbször -a/-ia) végződést: Pittsburghia, Princetonia, Marbachia (városnevekből), Konkolya (Konkoly-Thege Miklós nevéből), Zachia (Zach Ferenc Xavér nevéből) stb.
Az 1000. és a 2000. sorszám körüli kisbolygókat a Naprendszer felfedezőrőll nevezték el, például: (999) Zachia. A (2517) Orma kisbolygó neve anagramma Móra Károly magyar csillagász nevéből, akiről az 1257-es számú kisbolygót is elnevezték.
63 magyar felfedezésű kisbolygóról olvashatunk és három olyan aszteroidáról, amelyet külföldön fedeztek fel, de magyar kutatóról kapták nevüket (2018),
(287787) Karády = 2003 SY128 Katalin Karády színésznő
(236170) Cholnoky = 2005 VP7 Cholnoky Jenő az egyik legnagyobb magyar földrajztudós
(228893) Gerevich = 2003 RL8 Gerevich Aladár hétszeres olimpiai aranyérmes vívó
felfedezők:
Kulin György (1905-1989) a magyar amatőrcsillagászat atyja,
Sárneczky Krisztián MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa.