oldalsáv

A középkor folyamán a hazai csillagászat semmiben sem különbözött a keresztény középkori Európa primitív, legfeljebb ptolemaioszi színvonalat elérő, keresztényesített és jobbára a csillagjóslással keveredett ismereteivel.  Ennek emlékeit kalendáriumok, csíziók őrzik. Igen kevés tárgyi emlékünk maradt ebből a korból. Ilyen az esztergomi királyi palota úgynevezett Béla-termében megmaradt néhány csillagászati vonatkozású, az Állatöv tagjait ábrázoló freskótöredék a

Naprendszer-keletkezési elméletek A csillagászat történetében először tisztán elméleti úton próbálták a Naprendszer keletkezését megmagyarázni. Az első bolygókozmogóniai elméletet 1644-ben Descartes állította fel, majd többek között olyan nagynevű tudósok foglalkoztak a problémával, mint Kant, Laplace, Jeans és Hoyle. Az elmúlt, több mint 300 évben, több tucat Naprendszer-keletkezési elmélet született. Az elméleteket négy különböző típusba sorolhatjuk. A

A Világegyetemben óriási számban léteznek Tejútrendszerünkhöz többé-kevésbé hasonló galaxisok, ezeket nevezzük extragalaxisoknak. Ebbe az osztályba tartozik minden olyan Tejútrendszerünkön kívüli objektum, amely csillagokat tartalmaz. A galaxisokat jellemzőik alapján három fő csoportba sorolhatjuk: elliptikus, spirális és szabálytalan galaxisok csoportjába. Ezek előfordulási arányát nehéz meghatározni, amennyiben a Lokális Halmaz eloszlását vizsgáljuk, akkor 49% elliptikus, 10% spirális és

Aktív galaxisok A szokatlanul erős elektromágneses sugárzással rendelkező galaxisokat nevezzük aktív galaxisoknak, magjukat aktív galaxismagnak (AGN, Active Galactic Nucleus). Középpontjuk sugárzása változó; elsősorban nem csillagoktól ered. A középponti korongjukra való rálátás alapján rendszerezzük őket. Aktív galaxismag A galaxisok egy különleges csoportját alkotják az úgynevezett aktív galaxisok, pontosabban az aktív maggal rendelkező galaxisok. Az aktív galaxismag kifejezés azt jelenti,

Galaxiscsoport Csak nagyon kevés galaxis létezik külön-külön, egymagában. A közöttük levő űr nagyjából „üres”, kivéve a csillagközi porból alkotott felhőket. A körülbelül 50 galaxisból álló struktúrát galaxiscsoportnak nevezzük. A Tejútrendszer az úgynevezett „Lokális Csoport” tagja, melyben legalább 40 galaxis található. Lokális Csoport A rendszer átmérője 5 millió fényév körüli, jelenleg 33 tagját ismerjük, a teljes szám ennek az

A Naprendszert a Nap és a körülötte keringő kisebb-nagyobb égitestek alkotják. A Naprendszer az a tartomány, amelyben a Nap gravitációs tere dominál, ahol erősebb a vonzása, mint a szomszédos csillagoké. Ez egy körülbelül 2-3 fényév sugarú, nagyjából gömb alakú térrész, melynek közepén csupán néhány fényóra a bolygók tartománya. A Naprendszert teljesen betölti a napszél, a csillagunkból

Reionizáció – Kozmikus hajnal, Forrás: NASA 1 millió évvel az ősrobbanás után  Kezdetben a levált sugárzás emberi szemmel is látható lett volna – csak éppen egyáltalán nem volt még ember, aki ezt megfigyelje. De a tágulás folytatódott, ami hatására a sugárzás áttolódott az infravörös, majd a mikrohullámú tartományba. Az univerzum tehát elsötétült.  Egyetlen millió évvel

Elemi részecskék Your browser does not support the video tag. A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos. Általában olyan részecskét értünk alatta, amely tovább nem bontható (a tudomány mai állása szerint), néha az összes olyan részecskét beleértik, ami más, nagyobb részecskének az építőköve. Például az atomok kisebb részecskékből, elektronokból, protonokból és neutronokból épülnek fel.

Hell Miksa (1720-1792) Korának legkiválóbb csillagásza, Selmecbányán született 1720. május 15-én. Eszményképének a XVIII. század híres csillagászát, Herschelt tekintette, akiről így írt:  „Herschel, míg lesz Föld, míg lesznek csillagok, él majd, csaknem mint Newton, nagy tudománya miatt. Illik, mint tudjuk, tisztelni az égi Királyt, ki támogatá Herschelt, és tudománya művét; s mindez legyen az Isten

 A legfeltűnőbb égi jelenségek – a nagyon fényes üstökösökön kívül – kétségtelenül a nagy elsötétedést okozó napfogyatkozások.  Bizonyos, hogy már az írott történelem előtti korokban is megdöbbenést, riadalmat keltett a teljes, vagy nagyon nagy százalékú napfogyatkozás.  Napfogyatkozás akkor jön létre, hogyha a Nap, a Hold és a Föld közel egy vonalba kerül. Szerencsés véletlen, hogy