A rakétatechnika ugrásszerű fejlődése lehetővé tette különböző műholdaknak és űrszondáknak a bolygóközi térbe való juttatását. Ezzel rohamosan megnőttek a bolygókról, köztük a Jupiterről kapott ismereteink.
Pioneer-10
Az első szonda, amely meglátogatta az óriásbolygót, a Pioneer-10 volt, így elkészültek az első közelfelvételek a holdrendszerről és a bolygóról. A mérések alapján többet tudtunk meg a Jupiterről, mint előtte együttvéve. Az űrszonda végső célja a vörös Aldebaran, a Bika csillagkép legfényesebb csillaga, amelyet mintegy 2 millió év múlva ér el. Útnak indítói arra a valószínűtlen esetre is felkészítették, ha netán értelmes élőlények találnák meg: a fedélzeten egy olyan aranyozott alumíniumlemezt helyeztek el, amely a Naprendszerről, Földünkről és az emberiségről tartalmaz fontos információkat.
Voyager 1
A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája. A Földtől legtávolabb lévő űreszköz. Meglátogatta a Jupitert és a Szaturnuszt, és ez az első űreszköz, amelyik részletesen fényképezte e két bolygó holdjait. Az űrszonda eredeti neve Mariner Jupiter/Saturn A volt, de a felbocsátás előtt fél évvel átkeresztelték Voyager 1-re.
A Nagy Vörös Folt egy légköri örvény, melyről 1979. március 5-től készített felvételeket 217 ezer km távolságból. Kiderült, hogy valamennyire a környező felhőrétegek fölé emelkedik. A légkörben több kisebb vörös foltot is felfedeztek. Az IRIS spektrométer 30 µm-en infravörös sugárzást észlelt. A Voyager–1 március 4-én felfedezte a Jupiter gyűrűjét, amely retrográd irányba kering 7 órás periódussal. A gyűrű 56 300 km távolságra van a legmagasabb felhőrétegektől, szélessége 8 700 km, vastagsága 30 km. A Voyager–1 fedezte fel a Jupiter 14. holdját, amely 30–40 km átmérőjű és 58 000 km távolságra kering.
A szonda rakterében az emberiséget és kozmikus környezetét bemutató szemléltető eszközöket helyeztek el. Egy kb. 30 cm-es, arannyal futtatott réz hanglemezen a Föld 35-féle természetes és az ember által keltett mesterséges hangjait helyezték el (többek között gyermeksírás, kutyaugatás, nevetés), továbbá üdvözletet 55 nyelven, köztük magyarul is. Mozart Varázsfuvolájától a zairei pigmeusok és az ausztráliai bennszülöttek énekén át Chuck Berry Johnny B. Goode-jáig 27 zeneműből szerepel részlet.
A lemezt alumínium tok védi, amin szerepel információ a lemez lejátszásához, és ami feltünteti a műhold indítási helyét. A lemez 2 cm-es területébe mintegy 0,26 nanocurie (kb. 10 Bq) aktivitású ultratiszta urán-238-at helyeztek el, aminek bomlásából megállapítható a szonda felbocsátási ideje. A lemezen 115 darab analóg kódolású fénykép van.
A Voyagerek előtt hasonló, de kevesebb adatot tartalmazó üdvözlő-lemezt vittek magukkal a Pioneer 10 és 11, a LAGEOS, és az Apollo leszálló moduljai.
Ulysses
A Jupitert 1992. február 8-án érte el, nagyon sok mérést végzett. A bolygó mellett elszáguldva az Ulysses körülbelül 45 perces periódussal, 1 és 200 kHz tartományba eső rádiókitöréseket észlelt. A szonda méréseit az 1995-ben Jupiter körül pályára álló Galileo űrszonda is megerősítette, s kiderült: a rádiókitörések felelősei a Jupiter röntgenvillámai.