Belső Naprendszer
Fő aszteroida öv,
Földközeli aszteroidák NEA,
Trójaiak
Külső Naprendszer
Kentaurok,
Transzneptun objektumok TNO,
Kuiper-öv KBO,
Szórt korong SDO,
Oort-felhő,
Belső Naprendszer
Fő aszteroida öv
- Elhelyezkedése: a Mars és a Jupiter pályája között,
- Össztömeg: a Hold tömegének kb. 4%-a.
- Legsűrűbb tartományai 1,8 CsE és 3,2 CsE között találhatók.
- Becslések szerint legalább 1,5 millió darab 1 km-nél nagyobb átmérőjű aszteroida kering. Az ennél is kisebb égitestek száma elérheti a több tízmilliót.
- (2,06 és 3,27) CsE között van a Naprendszer ismert kisbolygóinak 93,4%-a
Az utóbbi időben sikerült megfigyelni, hogy két kisbolygó ütközött és porfelhő képződött.
A fő aszteroida-övezetben kimutatott kisbolygó-családok valószínűleg 1-1 nagyobb test feldarabolódása során jöttek létre.
A 200 éve ismert főövben nem egyenletesen oszlanak el a kisbolygók.
Ha közepes naptávolságuk szerint vizsgáljuk őket, kiderül, hogy az övezeten belül üres tartományok, rések vannak (Kirkwood rések).
Innen főleg a Jupiter gravitációs hatása miatt tűnt el az anyag.
Föld közeli aszteroidák (NEA)
Pályájuk mentén 1,3 CsE-re (vagy közelebb) megközelítik a Napot , a földpálya közelébe jutnak.
Kb. 15 000 ismert, méretük 1 m – 32 km.
Az 1 km-nél nagyobb aszteridák kevesebb, mint 1000 darab.
Torino-skála, vagy Palermo-skála alapján ítélik meg milyen kockázatot jelent bolygónkra nézve,
Csoportjai:
Amor-család tagjai nem kerülnek a Földnél közelebb a Naphoz, ám 1,3 CsE-nél jobban megközelítik csillagunkat, így a jövőben veszélyessé válhatnak.
Apollo-család tagjai a Földnél jobban megközelítik a Napot, így pályájuk keresztezheti a földpályát, ám keringési idejük 1 évnél hosszabb.
Aten-család tagjai szintén közelebb kerülnek központi csillagunkhoz, mint mi, ám keringési idejük 1 évnél rövidebb. Ez azt jelenti, hogy útjuk nagyobb része a földpályán belül vezet.
PHO
Potenciálisan veszélyes objektumok
- pályájuk keresztezi a Föld pályáját,
- átmérője 140 méternél nagyobb,
PHA
Potenciálisan veszélyes aszteroidák
- azok az objektumok, amelyeknek a minimális földipálya kereszteződési távolsága (MOID) 0,05 CSE,
- CNEOS (Center of Near Earth Object Study) és a NASA is katalogizálja,
Trójaiak
Egy másik, nagyobb égitest (bolygó) pályáján, előtte vagy mögötte 60°-kal ún. L4 és L5 Lagrange-pontok: stabil pozíció.
Azok a kisbolygó-halmazok a Naprendszerben, amelyek a bolygók L4, L5 Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak.
A Nap-Föld rendszer L4 vagy L5 Lagrange-pontjában keletkezett a feltételezett Theia bolygó, mely később a Földdel ütközve létrehozta a Holdat.
Trójai kisbolygók mindig két elkülönült felhőt alkotnak az L4 és L5 Lagrange-pontok körül.
Többségének saját pályaelemei igen stabilak, ezért mozgásuk több millió évig periodikusnak tekinthető. A Jupiter kisbolygói jeges és igen sötét felszínű, egy inaktív üstököshöz hasonló égitestek.
A legtöbb a Jupiter pályáján: L4 a „görögök” és L5 a „trójaiak” • > 6000 ismert, > millió létezhet (1 km-es méret fölött).
Trójai kisbolygók: Vénusz, Mars, Jupiter, Uránusz, Neptunusz, Föld (3753 Cruithne, 2010 TK7)
Föld trójai kisbolygói
A 2010 TK7 kisbolygó a WISE 2010-ben fedezte fel. megközelítőleg 300 méteres átlagos átmérője van.
A 3753 Cruithne (ideiglenes jelöléssel 1986 TO) a Föld egyik trójai kisbolygója, egy földközeli kisbolygó. Waldron, J. D. fedezte fel 1986. október 10-én.
Tudományos érdekessége, hogy több más kisbolygóhoz hasonlóan a kémiai összetétele a Naprendszer kialakulásakor fennálló állapotokat tükrözi.
Külső Naprendszer
Kentaurok
1977 Charles T. Kowal felfedezte az első külső naprendszerbeli kisbolygót és a nyugodt kentaurról Chironról nevezte el az égitestet.
A mitológia szerint Chiron, Szaturnusz fia és Uránusz unokája volt.
Feltételezte, hogy a Szaturnusz és az Uránusz pályái között több ilyen objektum is van, így a külső kisbolygó öv később felfedezendő tagjait kentaurról nevezték el,
Ezután 14 évig nem találtak kentaurt.
Chiron
1988-ban üstökös aktivitásra utaló kómát is megfigyeltek az égitest körül, így
a 2060 Chiron aszteroida a 95P/ Chiron üstökös besorolását is megkapta,
10-12 CsE-re a Naptól nem várható, hogy a vízjég szublimációja okozna ilyen aktivitást.
A nagy heliocentrikus távolságban bekövetkező üstökösaktivitásának oka még nem tisztázott,
Kentaurok elhelyezkedése
Ellipszispályuk fél nagytengelye 5,2-30 CsE, Jupiter és Neptunusz pályája között helyezkednek el, 1/10 000 Föld tömegű anyagot képviselnek.
Ma már mintegy 50 kentaurt ismerünk, de csak a legfényesebbek fizikai tulajdonságai ismertek. Instabil pályák, néhány millió évig marad meg.
Aszteroida és üstökös keveréke „kentaur” aszteroida-szerű , de elnyúltabb pályákkal rendelkezik, néha kómát ereszt.
Becslések szerint 44 000 db 1 km-nél nagyobb kentaurt számlálhatunk a Naprendszerben.
Legnagyobb ismert kentaur a 10199 Chariklo, melynek 60 km az átmérője és gyűrűrendszere van. 4:3 rezonanciában van az Uránusszal.
Kuiper-öv
Gyakran hasonlítják a fiatal csillagok körül megfigyelhető porkorongokhoz.
A Naprendszer “első napjaiban” végbement dinamikai folyamatok lenyomatát őrzi, valamint az ősköd külső vidékeinek fizikai és kémiai viszonyait.
A Nap körüli akkréciós korong ma megfigyelhető reliktuma, régi idők tanúja.
Első objektumait csak 1992-ben fedezték fel, (1992QB1) bár létezésüket már az 1950-es évek elején feltételezték csillagászok (Kuiper és Edgeworth).
Ez az övezet a Neptunusz térségében kezdődik, 30-55 CsE között található a legtöbb jeges kisbolygó, de előfordulnak több száz CsE távolságban is (elnyúlt, nagy pályán keringő, ún. kiszórt objektumok).
Kuiper-övbeli objektumok (KBO) mellett Neptunuszon túli objektumoknak (TNO) is hívják őket.
Tömege kb. 20-200-szorosa az aszteroida-övének, 100 km feletti objektumból legalább százezer található itt. Több mint 2000-et ismerünk, melyek össztömege Föld tömegének >10%-a. A rövid periódusú üstökösök forrásvidéke.
Égi mechanikai alapon 2 nagy dinamikai csoportba tartoznak, középmozgás rezonanciában vannak-e vagy sem. (Neptunusz és KBO keringési idejének aránya egész szám).
Rezonáns KBO
35-40 CsE között helyezkednek el. A legnépesebb rezonáns KBO csoport 3:2 rezonanciában lévő. (Neptunusz 3 KBO 2x kerüli meg a Napot). KBO-k 25 %-a rezonáns.
Klasszikus KBO
42-48 CsE között helyezkednek el a nem rezonáns objektumok, amelyeket cubewano-nak is neveznek, QB1 Object angol kiejtése alapján.
Oort-felhő
50 000- 200 000 CsE között egy feltételezett jégtest-felhő a Naprendszer külső határán. 1950 Jahn Oort feltételezte a létezését.
2 különálló régiója:
Belső Oort-felhő / Hills-felhő, amely lapult korong alakú.
Külső Oort-felhő, amely gömbszimmetrikus.A Kuiper-öv több, mint ezerszerese, a hosszú periódusú üstökösök forrása. Jég-kisbolygók billiói, melyeknek össztömege meghaladhatja a Földét.
Az innen származó aszteroidák elnyújtott pályával rendelkeznek és kóma nélküli üstökösaktivitást mutathatnak napközelben.