Naprendszer apró égitestjei

becsapódási kráterek

https://vimeo.com/7611129 A becsapódási kráterek olyan kráterek, amelyek kozmikus anyagoktól – meteoroktól, üstökösöktől vagy kisbolygóktól – származnak. Megszokott domborzati formák a szilárd égitesteken (beleértve a Földet és a holdakat is).  A Földön kevesebb épen maradt kráter van az időjárás erodáló hatása miatt. A holdi tengerek is nagyrészt becsapódások során jöttek létre. Elterjedt módszer a bolygófelszínek korának a

Tovább olvasom »

meteoritok

Általánosabban a meteorit egy olyan objektum bármely égitest felszínén, amely az űr más részéből érkezett. Találtak már meteoritot a Holdon és a Marson is. A meteoritokat mindig a megtalálás helyéről nevezik el, általában egy közeli városról vagy földrajzi jellegzetességről. Ha egy helyen több meteoritot is találnak, a nevet egy szám vagy betű követheti (pl.: Allan Hills 84001 ) Típusai

Tovább olvasom »

Földtörténet

Giotto űrszonda A Giotto az ESA első űrszondája. Egy Ariane-1 típusú hordozórakétával indult  Kourouból 1985. július 2-án. 1986. március 13-án 600 km-re közelítette meg a Halley-üstökös magját, melyről több színes felvételt készített.         Kiterjesztett küldetésén, 1992. július 10-én megközelítette a Grigg-Skjellerup üstököst. Fedélzetén tíz műszer volt: egy kamera, három tömegspektrométer, két plazmaanalizátor, pordetektor, fotopolariméter, magnetométer és egy részecskedetektor. Vega-1 és Vega-2 űrszonda A Vega–1 a szovjet Vega-program első űrszondája. Az első közös nemzetközi program a Halley-üstökös vizsgálatára. Vega–2 az ikerszondája.A

Tovább olvasom »

tulajdonságaik

Részei Az üstökösök a Naprendszer egyik leglátványosabb égitesttípusát alkotják. Annak ellenére, hogy időnként rendkívül feltűnőek, valójában kisméretű, nehezen megfigyelhető, sötét objektumok. Csak a Nap közelében tündökölnek látványosan, központi csillagunktól távol az észrevétlenség homályába burkolóznak. Az üstökös lelke az üstökösmag. Ez egy km-es, néhány tíz-száz méteres objektum, szén, szilikát és egyéb szilárd szemcsékből áll, melyeket nagy

Tovább olvasom »
Kisbolygók

Kisbolygók aszteroidák

Aszteroida fogalma Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját holddal is rendelkezik.  Léteznek bináris (kettős) aszteroidák is, amelyekben két nagyjából azonos méretű sziklatest kering egymás körül, valamint hármas

Tovább olvasom »

Megosztás:

Ez is érdekelhet

Kisbolygók aszteroidák

Aszteroida fogalma Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül

Az Ősrobbanás-elmélet története

Az ősrobbanás elméletének fejlődésében egyaránt szerepet játszottak a megfigyelések és az elméleti megfontolások. A megfigyelések azt mutatták,